A sportág története

   A sportot Angliában találta ki Alan Baker 1954-ben, aki az akkor újonnan alapított Déltengeri Vízalatti Szövetség (Southsea Sub-Aqua Club) tagja volt. A játék eredeti célja az volt, hogy visszatartsák az új tagokat, hogy elhagyják a klubot a téli hónapokban, amikor is túl hideg volt a tenger vize a búvárkodáshoz. Itt, a Southsea Sub-Aqua Club- ban játszotta Baker először a vízihokit búvártársaival, többek között John Ventham- mel, Jack Willis- szel és Frank Lilleker- rel.
   Eredetileg „Octopush”- nak nevezték el a játékot (és Nagy Britannia területén még ma is főleg ezen a néven hivatkoznak erre a sportra). A szabályok szerint a játékhoz két, 8 fős csapatra (innen az „octo-”), egy ütőre emlékeztető kis tolópálcára (innen a „-push”), egy borítás nélküli korongra és egy kapura volt szükség.
   Az első szabályok 1954- ben lettek kipróbálva egy 2 a 2 elleni küzdelemben. Ugyanebben az évben már cikk is jelent meg erről az új sportról a Neptune- ban, ami a hivatalos kiadványa volt a Britt Vízalatti Szövetségnek (British Sub-Aqua Club). Az első klubok közötti bajnokság 1955- ben volt. Három csapat vett részt: a Southsea, a Brighton és a Bournemouth. A bajnokságot a Southsea nyerte, akik azóta is előkelő helyet foglalnak el a britt nemzeti mezőnyben.
   A játék először Kanadába került át, 1962- ben Norm Liebeck által… 10 évvel később megalakult a UHABC vízihoki egyesület, amit már az állam is támogatott.
   A későbbi lényeges változtatásoknak köszönhetően (felszerelés, csapatlétszám, stb.) egy nemzetközileg elismert és kedvelt sportággá nőtte ki mára magát a vízihoki. A legutóbbi, Nagy Britanniában megrendezett, 2006- os sheffieldi világbajnokságon 17 országból, 44 csapat vett részt (és nem képviseltette magát minden vízihoki klubbal rendelkező ország).